Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./
1994. szeptember 22.
1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
1996. június 19.
A Bihari Napló (Nagyvárad) beszámolt arról, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség aug. 1-jei hatállyal felmentette tisztségéből Kapalay Józsefet és Nagy Zoltánt, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatóját és aligazgatóját. A tanfelügyelőség mondvacsinált okokra hivatkozott, ezek között szerepelt az, hogy a tanfelügyelőség engedélyezése nélkül kirándulást szerveztek Magyarországra. Az ügynek politikai háttere van: az iskolában tanító Csáky házaspár. Egyikük, Viorica diákokat fizikailag bántalmazott, ezért az iskolatanács megrovásban részesítette őket, ezt a megrovást a tanfelügyelőség megsemmisítette, Csáky Francisc pedig a Román Nemzeti Egységpárt színeiben indult, ezért beszélgetésekben utalt is rá, hogy ő lesz az igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1996. június 19.
Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő jún. 19-én találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel és kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatójának, Kapalay Józsefnek és aligazgatójának, Nagy Zoltánnak a leváltása minden törvényes alapot nélkülöz. A miniszter nem tudott egyéb vádat felhozni ellenük, mint azt, hogy tiszteletlenül beszéltek a főtanfelügyelővel, végül kijelentette, hogy már nem ragaszkodik az elbocsátásukhoz, sőt: elrendelte, hogy a tanfelügyelőségnek ezt a határozatát ne foganatosítsák. A két vezető tehát a helyén marad. Liviu Maior a nagy ígérgető, figyelmeztetett az eseményről hírt adó Zsehránszky István. Székelyhíd iskolájában pedig a szülők azt kérik a minisztertől, hogy váltsa le az igazgatót, akinek igazgatása alatt lezüllött az iskola, nagy a feszültség. Rákóczi Lajos képviselő ebben az ügyben is ígéretet kapott a minisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1999. július 6.
A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2000. szeptember 10.
Nagybányán a millenniumi rendezvényen Szent Istvánra, a város védőszentjére emlékeztek. Szent István király tiszteletére szentelték fel a Nagybányán a 14. század első felében épült templomot. Nagy Zoltán történelemtanár tartott István király és az ezredik év címmel tartott előadást. Az ünnepi szentmise Ah, hol vagy, magyarok csillaga kezdetű énekkel kezdődött. A szentmise végén az egykori templom rövid történetét ismertette Dobránszki Béla, és bemutatta a korabeli rajzok, adatok alapján rekonstruált templom kicsinyített mását, amelyet több éven át készített, sokezer apró kövecskéből összerakva. A nagybányai Szent István templom története a legújabb EMKE-füzetben is olvasható. A Jesus Brother című rockoperát mutatta be a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa. Az opera szövegét dr. Tempfli Imre lelkipásztor írta, a zenéjét Czol Ernő karnagy szerezte és ő is tanította be a fiataloknak. Szent István napját nem csak a római katolikus templomokban tartották számon. A város két református és evangélikus-lutheránus templomában ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg államalapító szent királyunkról. /Rencz Gizella: Millenniumi rendezvények Nagybányán. A város védőszentje. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./
2001. január 24.
A Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó a Millennium jegyében könyvsorozatot indított útnak A magyarokhoz címmel. Eddig két kötet jelent meg - egy vers és egy prózaantológia - a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Az erdélyi vagy erdélyi származású szerzők között van Beke György (Kodály-intelem), Köteles Pál (Magyarország - európaiság), Lőrincz György (Márton Áron mítosszá lett élete, Tamási, te csillag!), Nagy Zoltán (Az erdélyi magyar művészet kisebbségi élete), Székedi Ferenc (Maroknyi székely) és mások. /Guther M. Ilona: A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2001. április 18.
Hatvanöt egyetemi tanár állásfoglalása. A Professzorok Batthyány Köre nyílt levele Lionel Jospin úrnak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr! Cigány (roma) honfitársaink egy csoportja nemrég tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke negyvenedmagával nyílt levelet írt Önhöz, amelyben megköszönte a francia hatóságok eme intézkedését, alig burkoltan rasszizmussal, cigányüldözéssel vádolva meg a magyar társadalmat, a hatóságokat és a kormányt. A jelen nyilatkozat aláírói a honi politikai erkölcsök kemény bírálóiként és az európai értékek elkötelezett híveiként felelősségük teljes tudatában a következőket kívánják leszögezni ezzel kapcsolatban. A magyar nép számos etnikum keverékéből alakult ki. Ezeréves államisága során jó néhány népcsoportot fogadott be, majd a versailles-i békeszerződések következtében egyharmada kisebbségi sorba került, s így maga is megtapasztalta a kisebbségi lét keserveit. Nem véletlen, hogy a második világháború alatt befogadtuk többek között a franciák és lengyelek ezreit, napjainkban pedig a délszláv polgárháborúk menekültjeit. Tudatában vagyunk annak, hogy az 1956-os forradalom leverését követő kommunista terror elől menekülő honfitársainknak a nyugati világ számos országa, köztük Franciaország nyújtott menedéket. A magyarság együttérzést és segítőkészséget tanúsít az országban élő etnikai kisebbségekkel szemben is. Különösen vonatkozik ez a cigányságra, amely sajátos hagyományaival együtt a magyar nemzethez tartozik. Kultúrája a nemzeti kultúra része, nyomorúsága a nemzet nyomorúsága. A mai Magyarországon politikai, vallási, kulturális, de különösen etnikai különbözőség okán senkinek nem kell hátrányos megkülönböztetéstől, még kevésbé üldöztetéstől tartania. A cigány kisebbség a modern társadalomba való bekapcsolódás szükségét érzi, de annak óriási nehézségeivel nehezen boldogul, akárcsak Európa más országaiban. A jelenlegi magyar kormány a cigányság társadalmi beilleszkedéséért államilag finanszírozott felzárkóztatási programot indított el. Jelentős támogatást nyújt a cigányságnak oktatási és nevelési programok, tartósan munkanélküli cigányok részére nyújtott képzés keretében. Ugyancsak tetemes öszszeggel segítik a romák részvételét a közmunkaprogramokban. Államilag támogatják mind az országos, mind a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok költségvetését stb. Mindezt természetesen az állampolgári jogon nekik juttatott segélyen kívül kapják. Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű hírközlési eszközeinek működtetését is. A Magyar Televízió mind a tizenhárom hazai nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A jelenlegi magyar kormány a cigány kisebbség számára több sajtótermék mellett egy önálló civil sajtóirodát is támogat. Korántsem állítjuk azonban, hogy ezzel a roma kisebbség problémái meg lennének oldva, mint ahogy Európa-szerte sincsenek. Bajaik gyökere a hatékonyságra épülő dehumanizált modern társadalom és az emberi kapcsolatokban gazdag hagyományos viszonyok összeegyeztethetetlensége. A megoldáshoz a többség és a kisebbség kölcsönös jóindulata, megértése, türelme, sok munka, hosszú idő és természetesen még több pénz kell. Noha a türelem és a pénz időnként fogytán van, a jelenlegi magyar kormány és cigány partnerei sokat tesznek az ügy előmozdításáért. Árt azonban ennek a munkának az az ellenséges propagandakampány, amelynek sok megnyilvánulása tapasztalható napjainkban. A Professzorok Batthyány Köre a magyar tudós professzorok civil szervezete, és nem óhajtja sem kutatni, sem találgatni, hogy kiknek és miért érdeke az ország, a demokratikusan választott kormány, a magyar nép lejáratása, az Európai Unióba való felvétel akadályozása. Meggyőződésünk, hogy a zámolyi roma csoport ennek a háttérből irányított kampánynak eszköze és egyben áldozata. A cigányság leszakadása nem mai keletű, nem csupán magyar, hanem általános európai gond. Megoldása csak összefogással, türelemmel, a nevelési és képzési rendszerek hatékonyabb működtetésével képzelhető el. Kártékonynak tartjuk a nemzetünket rágalmazó nyilatkozatokat; ezek akadályozzák e gondok megoldását is. A Professzorok Batthyány Köre az eredményes munka mellett tesz hitet, és ahhoz kész minden lehetséges formában hozzájárulni. Ádám Antal, Berényi Dénes, Bitskey István, Borhidi Attila, Czvikovszky Tibor, Dubrovay László, Dux László, Falkay György, Fazekas András, Freund Tamás, Gáspár Zsolt, Gönczöl Éva, Görömbei András, Guczi László, Hámori József, Hernádi Ferenc, Hollósi Miklós, Imre László, Janszky József, Kalaus György, Keszthelyi Lajos, Kilár Ferenc, Király Zoltán, Klement Zoltán, Kóczy T. László, Kollár István, Kollár Lajos, Kopp Mária, Kovács László, Kőrös Endre, Kurutzné Kovács Márta, Lázár György, Lipták András, Lovas István, Lovas Rezső, Nagy Zoltán, Nemes Attila, Ormos Pál, Párducz Árpád, Pethes György, Prékopa András, Sajgó Mihály, Sándor Péter, Schneider Gyula, Sík Tibor, Sohár Pál, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Sótonyi Péter, Szakoczai György, Szathmáry Örs, Szendrő Péter, Szentirmai Attila, Szilágyi László, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Sztaricskai Ferenc, Tamás Attila, Taxner Ernő, Tringer László, Tyihák Ernő, Vajna Zoltán, Varga János, Veress László, Verő József, Zimányi József. /Magyar Nemzet, ápr. 18./
2001. június 27.
A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2001. szeptember 8.
Budapesten nemrég létesült Nagy Zoltán és a Közdok kft. jóvoltából a Budapesti Székely Ház a Csengery u. 15. szám alatt. Kiállításoknak, könyvbemutatóknak ad helyet a háromtermes otthon. Nem fért be a közönség Novák József marosvásárhelyi képzőművész kiállításának megnyitóján. A kiállítást Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyitotta meg. ,,Erdély, a Partium népe erős a magyar hitében, erős a szellem világában... Itt a művész munkáiból egyfajta hazaszeretet és a múlt meg a nép és az ősök iránti tisztelet sugárzik." - állapította meg. /Czegő Zoltán: Ősi erdélyi címerek kiállítása Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2001. október 20.
A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2001. október 25.
Okt. 26-27-én a Bocskai szabadságharc 395. évfordulója alkalmából kétnapos emlékünnepséget rendez a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, a Sapientia EMTE, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség és az Erdélyi Múzem-Egyesüket /EME/. Kolozsváron tudományos konferenciára kerül sor. Ezen "A Bocskai-szabadságharc, az erdélyi országgyűlések 1605-1606" címmel, dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia EMTE rektora, az EME alelnöke, A hajdú és székely szabadságjogok címmel dr. Egyed Ákos történész, a MTA külső tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke, Bocskai István és szabadságharca emlékének ápolása a Kárpát-medencében címmel Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke tart előadást. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 26.
A Bocskai emlékünnepség második napján, okt. 27-én, Bocskai Istvánra emlékező istentiszteletet tartanak a belvárosi református templomban. Igét hírdet: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az istentiszteleten Fazekas Zsolt lelkész szolgál, Bocskai Istvánra emlékezik dr. Tonk Sándor rektor, egyházkerületi főgondnok. Sor kerül a Bocskai István szülőháza emléktáblájának leleplezésére. Ezt Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke mutatja be. Ilyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt című versét Boér Ferenc színművész, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét Albert Júlia szíművésznő mondja el, énekel a Kolozsvári Református Kollégium Kórusa Székely Árpád kollégiumi igazgató, karnagy vezényletével. A templomban az ünnepi rendezvényt az emlékezés tárgyainak átadásával, a Himnusz eléneklésével és az áldással zárják. Utána, déli 12 órakor a Mátyás király utca 4. szám alatt, a Bocskai István szülőházában a küldöttségek részvételével elhelyezik az emléktáblát. Mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. szeptember 13.
Újabb nagybányai sajtótermék látta meg a napvilágot: a Hitherold, a Turulsas Lovagrend (TSL) által kiadott rendi közlöny, a Hitherold első száma (jún. 21.). A lap pártoktól és ideológiáktól független, háromhavonta megjelenő sajtótermék, mely a TSL tevékenységét és mentalitását ismerteti. T. Nagy Zoltán nagymester kifejtette: a heroldok a középkor hangos bemondói voltak. A Rend egyik jelmondata: Magyarság, Kereszténység, Becsület. Főszerkesztő Szika Levente Zoltán, kiadó és tördelő T. Nagy Zoltán, szerkesztők. /A Hitherold szerkesztősége: És mégis mozog a (nagybányai) föld. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./
2003. január 7.
A Terasz c. irodalmi weblapon (www.terasz.hu) Erdélyből - Erdélyről felcímmel több tucat szöveg olvasható. A magyarországi internetportál szerkesztője, Onagy Zoltán elmesélte, hogy a hetvenes években előfizetője volt az Utunk című hetilapnak, ő K. Jakab Antalon, Szilágyi Istvánon szocializálódott, meg Bálint Tiboron, Köntös-Szabón és Bodor Ádámon. /(Gergely Tamás): Helyszíni tudósítás a Teraszon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2003. április 11.
Márc. 29. és ápr. 4. között volt a Rákóczi Emlékünnep, amelyre a Nagybányai Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium /Nagybánya/ Schönherr Gyula Történelemköre szervezésében került sor. Március 29-én az alsós diákok történelmi vetélkedője zajlott, 31-én pedig a felsősöké. Az ünnepélyes eredményhirdetésen fellépett a Németh László Gimnázium kórusa is, majd Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke, a vetélkedő főszervezőjeként elmondta: azon kell lennünk, hogy "magyarságunk ne csak anyanyelvünkkel kössön nemzetünkhöz, hanem szívünkkel, tetteinkkel is." Köszönet jár Simori Sándornak, a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör vezetőjének, a színház biztosításáért. /(Szika Levente Zoltán): A nagyságos fejedelem emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 11./
2003. május 16.
Az RMDSZ szavazatainak egy részére is számít a Szövetség Románia Újjáépítésért (URR) néven tavaly bejegyzett párt. Az alakulat vezetői máj. 15-én tartott bukaresti sajtótájékoztatójukon bejelentették, fontos célkitűzésük az etnikumközi feszültségek feloldása. Ezért javasolják "a fejlődés alapjainak közös megteremtését", ennek érdekében pedig a szélsőségességtől való elhatárolódást. Az URR vezetője elsőként a magyar kisebbség gondjaira javasolna megoldásokat, mert ez a népcsoport az etnikai feszültségek egyik fő eszköze és egyben célpontja. Az Út a normalitás felé, avagy A romániai magyarokkal szemben alkalmazott politika újfajta megközelítése című programban első helyen szerepel az önálló magyar egyetem megteremtése a Babes-Bolyai magyar tagozatának létrehozása, vagy a már létező magán felsőoktatási intézmény, a Sapientia-EMTE állami finanszírozása révén. A második programpont az RMDSZ által is sokat hangoztatott szubszidiaritás elvét érinti. Eszerint az adókból begyűlt összegek legkevesebb 50 százalékának a helyi önkormányzatoknál kell maradnia. Sürgetik az etnikai alapú diszkrimináció felszámolását. A program gazdasági prioritásnak tekinti a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó-Bukarest-Kostanca autópálya megépítését, mint az ország fellendülésének, illetve a magyar nemzetrészek közötti kommunikációnak egyik fontos eszközét. A párt gazdasági diszkriminációnak tartja, hogy miközben országszerte felújították az utakat, a Székelyföldön lesújtó a műutak állapota. A program szerint a nemzeti közösségek képviselői számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget az állami tisztségek betöltésében a helyi és központi közigazgatásban, a hadseregben és a titkosszolgálatokban egyaránt. A magyar kultúra megőrzésén munkálkodó civil szervezetek állami támogatása szükséges, valamint a közoktatás felülvizsgálata. Át kell térni a francia-német modellű történelemtanításra, amely a kulturális kérdésekre fekteti a hangsúlyt és nem a háborúkra, hogy ki, kit, mikor győzött le. A párt képviselői nem rejtették véka alá, hogy számítanak az RMDSZ szavazóira. Nagy Zoltán, az új párt kolozsvári szervezet elnöke egyébként úgy tartja, hogy az RMDSZ-nek etnikai szövetségként nincs jövője. /Szőcs Levente: Az URR magyarságprogramot állított össze. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ A Szövetség Románia Újjáépítéséért (URR) nevű új politikai szervezet fiatal, dinamikus vezetői felismerték, hogy az erdélyi magyarok világos és távlatos ajánlatot tevő politikája az ország egészének is hasznos. Az RMDSZ programjából kiemelt célokkal az URR váratlanul kettős próbatétel elé került. Egyrészt meg kell győznie a megcélzott magyar választókat arról, hogy "nyitása" őszinte. Másrészt rá kell döbbennie arra, hogy akkor merített az RMDSZ programjából, amikor az jelentős korrekciókra szorul, amikor a magyar választók nagy része radikálisan új programra vár. A számbelileg rohamosan fogyó és egyre markánsabb regionális és politikai tagoltságot mutató erdélyi magyarságnak olyan reformokra van szüksége, amelyek egyaránt számot vetnek a fogyással, de azzal is, hogy a megmaradás nem jelentheti a modernizációs versenyből való kimaradást. /Bakk Miklós: Egy próbatétel megfejtése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2003. július 18.
2001-ben Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, közülük 151 500 fő Kárpátalján él. Ukrajnai magyar irodalomról valójában csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk, amikor Balla László és Kovács Vilmos első könyvei megjelentek. Balla László (1927) regényíróként vált ismertté Ukrajnában, művei orosz, ukrán, német, azerbajdzsán, csuvas, komi és oszét nyelven is megjelentek. Kovács Vilmos (1927-1977) verseit, regényeit, novelláit erő, szenvedély, igazságkereső bátorság, a népiesség és az egyetemesség-igény jellemzi. Az Ukrán Nemzeti Írószövetségnek Balla László, Szalai Borbála (1926), Füzesi Magda (1952) és Balla D. Károly (1957) személyében négy magyar tagja van. Balla László, Balla D. Károly, Dupka György (1952), Horváth Sándor (1957), Kőszeghy Elemér (1960), Füzesi Magda, Vári Fábián László (1951), Nagy Zoltán Mihály (1949), Fodor Géza (1950) a Magyar Írószövetség tagja. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek Sütő Kálmán (1910-1996), Kecskés Béla (1941-1996) és Skrobinec Jurij (1927-2001) is. Balla D. Károly és Vári Fábián László József Attila-díjas, Füzesi Magda Táncsics-díjas alkotó, Nagy Zoltán Mihály regény kategóriában a Sátán fattya című regényével 2000-ben Magyarországon elnyerte Az év könyve díjat. Az említetteken kívül szólni kell Penckófer János (1959) író, lapszerkesztő, Tárczy Andor (1954) író, lapszerkesztő, Zselicki József (1949) költő, Gortvay Erzsébet (1935) és Keresztyén Balázs (1949) irodalomtörténész, Fedinec Csilla (1968) pedagógiai és Zubánics László (1971) helytörténeti szakíró munkásságáról. Fogynak a kárpátaljai magyarság szellemi frontját alkotó értelmiség sorai, sokan az anyaországba költöznek. (Megjelent 2003-ban, a Veress Zoltán - Stockholm - és Dávid Gyula - Kolozsvár - szerkesztette, A szétszórtság arénája című kötetben.) /Füzesi Magda Magyar irodalom Ukrajnában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2003. július 30.
Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2003. augusztus 15.
Idén aug. 18. és 31. között szervezik meg a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábort, melyre hét marosvásárhelyi és huszonegy, külföldön és az országban élő kortárs művész jelezte részvételi szándékát. Irsai Zsolt, a tábor művészeti vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekkel szemben idén lesz installáció, performansz, média- és videoművészet. A résztvevők nagy része azok közül kerül ki, akik a 70-80-as években életre hívták a MAMŰ-t, ami akkor a Marosvásárhelyi Műhelyt jelentette, mostanra viszont Maszületett Művek névre keresztelődött át, mivel az alkotók áttelepedtek Magyarországra. A művészek mellett meghívottként szerepel Ágoston Vilmos, Budapesten élő irodalomkritikus, Bíró Béla sepsiszentgyörgyi publicista és Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész is. A szervezők Itt a távolban - központok és perifériák címmel e hónap 26-28. között szimpóziumot is szerveznek, melynek vitaindítója és moderátora Ungvári Zrínyi Imre vásárhelyi filozófus. /Szucher Ervin: Művészek a várban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./
2003. augusztus 25.
A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2003. augusztus 28.
Aug. 25-én kezdődött a Bolyai Alkotótábor szervezte szimpózium, a centrum és periféria, kortárs művészet kisebbségben, művész- művészeti migráció témakörét járták körül. A meghívottak (Beke László művészettörténész, Bíró Béla író, publicista, Sebők Zoltán esztéta, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó egyetemi adjunktusok, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, Tordai S. Attila szerkesztő, kurátor) a legkülönfélébb megközelítésekről beszéltek. Bíró Béla hangsúlyozta: mindig a periféria szüli az újdonságokat, ezeket a centrum bizonyos idő elteltével kanonizálja, és ezzel meg is merevíti. /Nagy Botond: Centrum, centrum, mondd meg nékem... = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2003. szeptember 26.
A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2003. október 2.
A kolozsvári egyetemek többsége okt. 1-jén tartotta a 2003-2004-es tanév hivatalos megnyitóját. A Mezőgazdasági Tudományegyetemnek és az Állatorvosi Egyetemnek immár ötezer diákja van. Érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedő szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt ezen a listán. Az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató és nem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája. Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is, 1400-ra nőtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. A jelentős számú magyar diákot nevelő konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el. /Borbély Tamás, Makkay József, Pap Melinda: Egyetemi tanévnyitók városszerte. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2003. december 6.
Adamovits Sándor új kiadványait mutatták be Marosvásárhelyen, a Diakóniai Otthon Bocskai termében, dec. 4-én. A szerző Kapuk, kopják, haranglábak című albumát a budapesti Közdok Kiadó igazgatója, Nagy Zoltán ismertette. Az esten Adamovits János Kemény Jánosról szóló kötetét is bemutatták. A Helikon gazdája című könyv a Kemény-leszármazottak anyagi támogatásával jelenhetett meg. A rendezvényen Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője beszélt arról a CD-ről is, amely Adamovits Sándornak a hetilapban megjelent ötvenöt helikonista íróról, költőről készített sorozatát tartalmazza. A bemutató végén a résztvevők Csutak H. Leventének a helikonistákról készült grafikáit tekinthették meg. /Bakó Zoltán: Helikonisták CD-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. január 23.
Budapesten megjelent Kárpátalja című album (Kovács László, Nagy Zoltán: Kárpátalja, Somos Kiadó, Tölgyfa könyvek-sorozat, 2003), amely e régió szépségeit és jellegzetességeit, magyar vonatkozású műemlékeit mutatja be. A kétnyelvű – magyar–angol – könyv előszavát Balázsi József, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatója jegyezte. /Botházi Mária: Kárpátalja albuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2004. március 27.
Márc. 26-án Szatmárnémetiben dr. Köllő Gábor egy hónapja megválasztott országos elnök és Dr. Csibi Vencel József alelnök részvételével tartott közgyűlésen újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Szatmár megyei fiókszervezete. A szatmári fiókszervezet új elnöke Molnár Csaba lett, társelnöknek Boga Ferencet, alelnöknek pedig Czine Szabolcsot választották. Megalakult a nyolc szakmai bizottság is. A villamosmérnököket Lakatos Klára fogja össze, az építészeket Juhász Zsolt, a gépészeket Molnár Csaba, a vegyészeket Fülöp Gizella, a bányász–kohász–földtanban jártas tagokat Bende László, a fizikusokat Boga Katalin, az informatikus– rendszerszervezőket Nagy Zoltán, a földmérőket pedig Suba Sándor. /(princz): Újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Szatmár megyei fiókszervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./
2004. május 14.
Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./
